...a véletlen "nagybarna" után.:-))
Nem mondhattam el senkinek, elmondom hát, mindenkinek...:-))
Karácsonykor kicsit "túlsütöttük" az igényeket, a fagyasztóba is került a maradékból, akkor azt mondtam, egy jó darabig látni se akarok édességet.
Persze január elején rögtön van egy szülinaposunk, akinek jár az igényelt házitorta...ráadásul volt némi elhasználásra váró alapanyag a hűtőben, amit sajnáltam volna, ha ki kell dobni.
Nagyon szeretem a cékla-alma-répa salátát, egy kis majonézzel, joghurttal nyakon öntve. Finomra reszelni a hozzávalókat viszont kevésbé, apríthatnám is, de úgy nem az igazi. Hogy ne kelljen túl gyakran reszelgetni sikerült ebből a reszelt "hármasból" jókora adagot eltárazni a hűtőben. Sajnos jóból is megárt sok, erre is rá lehet unni...
A más jellegű felhasználást illetően semmi nem jutott eszembe, mint a sokat emlegetett céklás süti. Igen ám, de ezek mind pürésített főtt céklából készültek. Az enyém nyers volt. Gondoltam egyet, és előkaptam egy répatorta receptet a netről..."csak" répa helyett ezt a mixet kevertem bele, kapott még kakaót, és sok narancshéjat, némi narancslevet.
Mivel nem volt krémsajtom, egy kis tejfölös-pudingos, bőven narancsos kencével öntöttem le, miután kihűlt...rendkívül könnyű, finom, puha, nem morzsálódó süti kerekedett belőle....és mivel nem tudták mit esznek, nem is volt senkinek kifogása ellene.
...nekem most először:-)) sajnos csak könyvben, de így is jobb volt, mint sehogy:-))
Akik olvasták az író, Peter Mayle előző, szintén e vidékkel foglakozó könyveit, azok közül sokan azt mondják, hogy jobbak voltak. Jómagam ezekről nem tudok nyilatkozni, nincs összehasonlítási alapom (még), azt viszont állíthatom, hogy nagyon kellemes olvasmány volt.
Ezek a könyvek hasznosak lehetnek egyrészt azoknak, akik tervezik Provance megismerését, felfedezését, ami, mint a könyvből kiderül, még egy hosszúra nyúlt nyaralás során is lehetetlen... azért ad tippeket az író...különleges tippeket is, de nagyon tipikusakat:-)) Mindezt teszi egy fajta "óvatos" humorral, ami a szórakoztató jellegét adja a regénynek. Ugyanakkor kőkeményen benne rejlik a "nesze neked fene nagy civilizáció"...
Másrészt azok a kevésbé szerencsések is élvezettel olvashatják, akinek nem adatik meg "személyes" ismerkedés e vidékkel. A könyv így "szólóban", az előzmények ismerete nélkül is remekül megállja a helyét. Ráadásul nagyszerű és hasznos gasztronómiai ismertekkel gazdagodhatunk olvasás közben...
A táj, a jó borok, az olykor különleges, máskor nagyon is egyszerű ételek, életek :-)) és maguk az ott élő emberek, azok mindennapjai adják azt az élményt, életérzést, amiért az író és felesége új "hazájául" választotta Provance-t, hogy aztán rajtuk keresztül, a messzi földön élők, akár én is, kaphassunk belőle egy "falatot", egy kis ízelítőt.:-))
„Provence még mindig gyönyörű… A modern világ két veszélyeztetett árucikke, a béke és a csend itt még hozzáférhető.”
Hivatalos ismertető itt.
...kicsit elméretezve.
A karácsonyi táskáknál már említettem, ez az, amit ekkor elodáztam.
Ami késik, nem múlik, elkészült, de a méretével apró gondjaim adódtak...Túl nagy lett:-))
Láttam már menet közben, csak nem volt kedvem újrakezdeni, átszabni, így ilyen maradt, de nem nekem...szerencsére már túlvan az első útján is, akadt érte jelentkező...magamnak meg készítek egy másikat...mire kitavaszodik talán meglesz a téli kistáskám:-))
...egy üveg cukorka továbbgondolva:-)))
Volt, akinek ilyen is járt ( karácsonyra:-)))
Itt találtam az ötletre, egy helyes, fiatal pár nagyszerű blogján.
Köszönet érte a személyes találkozás hiánya ellenére mégis "ismerős" Ritának:-)) és a párjának, amiért megmutatta az olvasóknak Nyugi-tabiját:-))
Vagy mégis? Rácz Zsuzsa... igen...Ismeritek Terézanyut?
Be kell valljam, én nagyon jól szórakoztam a nagy sikerű Terézanyus könyveken is. Ezen is...nem szeretem ezeket a nagy szavakat, de ezt imádtam:-))
(Még tavaly történt...2011-decemberében:-))
Pedig mondta ő, hogy nem egy Esterházy...én meg mondom, hogy szerencsére...mert ciki, vagy sem, én bizony Esterházyt nem értem...Rácz Zsuzsát meg nagyon is...Mondják Esterházyhoz fel kell nőni...De azt is mondják, az örök gyerek se olyan rossz titulus. :-) Neves írónk művei itt sorakoznak a polcon...és bizony többszöri nekifutás után is visszakerültek olvasatlanul. Várok még egy kicsit...
Rácz Zsuzsa épp az a "korosztály", ami még az enyém is egy kicsit, meg már nem is...(szép kerek évszámmal fiatalabb ő:-))
Ennek ellenére az írásaiból úgy tűnik, voltak egyszerre megélt éveink. Nyilván nem ugyanúgy éltük meg...én nem írtam le, mert nem tudnám úgy, hogy másnak is jó legyen...
Ő leírta, és miközben én olvastam az övéhez hasonló emlékeket, érzéseket, érzelmeket, csalt elő, vagy, ha úgy adódott,... és mert sokszor úgy adódott...:-)) sokszor nevetést, bizony könnyekkel megspékelve...
Hogy ez mitől volt? Talán az odaégett lábastól, a miénktől,... vagy talán egy póksztoritól, a miénktől...esetleg néhány vonatos emléktől, a miénktől,... a Pistike virágtól, a miénktől...Nagymamámtól...az enyémtől....???
Igen, a miénktől, az enyémtől...nem tudom, hogy csinálta...szerintem "csak" írt, azt, amit élt...:-))...ahogy élt(ük).
Jól esett, köszöntem:-)))
Hivatalos ismertető itt.
1.
2.
Mindenképp azt teszem, mert ezt az ajándékot még szerettem volna megmutatni...
A többit is, de azok már nagyon személyesek, családi fotókat tartalmazó falinaptár, kis könyvecske a család fényképeivel...nem egy hagyományos album...aztán volt néhány vicces, de végképp nem publikus ajándék is...:-))
Ami még megmutatható...sajnos már nem kóstolható:-))
Ezeket a bonbonokat a Legnagyobb :-)) készítette, csinos dobozokba csomagolva osztogatta szeretteinek:-))
Ha esetleg valaki volt olyan szemfüles és a karácsonyi fotóinkon az ajándékok között egy mérleget (is) vélt felfedezni, az nem tévedett...gondolt a leányzónk az egyensúlyban tartásra is...:-)))
Mert jóból is megárt a sok:-))
...én már készülődök :-))
...(azt hiszem) a karácsonyra varrott ajándékaim közül a blogra menetelre:-))
Ezeket végképp hirtelen felindulásból követtem el...az utolsó előtti pillanatban végeztem a harmadikkal. Igazából már rég megfogadtam, táskát nem... Dunát lehetne velük rekeszteni, annyi van a háznál.
(Önző módon magamnak akartam egy kissé télies, praktikus, biztonságos, mégis két "szabad kezet" adó fajtát, a nyári nyeregtáskát nagyon szeretem, akkorát, olyasmit, csak kicsit téliesebbet terveztem...aztán meggondoltam a dolgot, mondván, az enyém ráér...
Viszont egy táskával lógtam a Középsőnek, a Legnagyobb új kabátot vett, figyeltem, hogy nem találja a hozzáillő táskát, a Legkisebb meg a nővére táskáját nyúzta, mert neki se volt kabáthoz illő, minden célnak megfelelő...
Épp, hogy becsomagoltam a kész táskákat megérkezett a Legnagyobb az új kabáthoz illő új táskájával...:-(( aztán még azt is elárulta , hogy a "kistesó" is táskát kap tőle...:-((
Kicsit majdnem nagyon sírtam:-((( , végül a fa alá kerültek, pedig gondoltam oda se adom nekik...aztán a férjem megoldotta a helyzetet...gyorsan-frissen kiosztotta a "címzés" alapján...ő tudja csak igazán, menyire szívügyem volt, hogy ezek a táskák időben elkészüljenek...és olyanok legyenek, amilyenek lettek :-)))
Azt hiszem jól láttuk, hogy örültek...:-))) Ezeknek...
Sajnos az utolsó kép fotózása színügyileg nem az igazi... kétféle barna...az első (közös) kép színvilága közelebb áll a valósághoz:-))
Ezek is karácsonyra készültek, ezek se azok a klasszikus karácsonyiak...( ezeket is nagyon nehéz volt lefényképezni :-)
Aki el szeretné készíteni, annak javaslom maradjon az eredeti, henger alakú alapnál, én lecseréltem csonka kúpra, ami kissé megnehezítette az amúgy egyszerű, jól variálható eredeti mintát.
Sok éven keresztül "karácsonyos" varrományokkal láttam el a családomat, de az utóbbi években leszoktam erről, gondoltam karácsonyi díszlet már van mindenhol, inkább olyat varrok, ami akár egész évben használható.
Bár a csábítás nagy, nem hagyom magam...így a megszokott karácsonyi színek, minták, anyagok, formák az idén is kimaradtak a sorból.
Készültek helyettük többek között ilyen bölcs, "bandzsa" baglyok, "bármitartás" céljából:-))
Átadáskor édességet rejtettek a zsebek...
...vagy aki úgy szeretné, annak
BoldogabbÚÉK! :-)))
(Más tollával ékeskedek az év utolsó óráiban:-))...a malackák Mariann lányom igen finom művei, a ma esti bulijukra készültek:-))
...amelyek nagy részét idén is elkerülte a kizárólagos karácsonyi stílus.
Leginkább ezek az angyalkák "karácsonyosak", de csak az angyalkaságuk :-)) miatt...három lányunk és egyikük által "hozott fiunk" kapta...azzal a jelszóval, hogy legyen egy biztos pont az életükben:-))
( Ja és a mindennemű hasonlóság:-)) a véletlen műve...meg az enyém:-))
Nagyon szerettem volna megajándékozni az érzékeny bőrű férjemet házi készítésű szappannal, de ennek elkészítéséhez bizony komoly tanulmányokat kellett volna végezni, majd alapos ismeretek birtokában beszerezni hozzá mindenfélét. Így egy egyszerűbb módszerrel próbálkoztam szappanhoz jutás ügyben, na nem a legegyszerűbbhöz, ami vezethetett volna boltba, vagy karácsonyi vásárokba...stb.
Rátaláltam egy sokoldalúan kreatív, szappant is gyártó bloggerinára, aki volt olyan kedves, hogy pozitívan fogadta a "cserekereskedelemre" vonatkozó kérésemet, amit kifejezetten Hozzá intéztem. Azért is bátorkodtam, mert pár hónappal korábban ő már részese volt hasonlónak, egy "cserés" játékot, akciót, ötletet, ajánlatot tett a blogján az olvasóinak, akik közé én még akkor sajnos nem tartoztam, mert nem ismertem.
A szappanokért cserébe a varrott munkáimból ajánlottam fel, ő ízlésének, igényének megfelelően választott, remélem meg is feleltek az elvárásainak:-))
A csere tehát létrejött az ajándékszappanok ott voltak a karácsonyfa alatt, a férjemet sikerült meglepni vele...:-)) a hatékonyság ellenőrzése pedig folyamatban van...:-))
Kedves Timi! Köszönet ismét:-)) Immár a férjem nevében is :-))
Kedves olvasóimnak pedig jó szívvel ajánlom a blogját, van nála szemet-lelket gyönyörködtető látnivaló bőven...és ezúton is sok sikert kívánok neki a továbbiakhoz...mindenhez:-))
... kint fehéren:-)) nagy örömünkre:-))
bent pedig színesen, szorgosan, vidáman...hangosan:-))
A hagyományosan karácsonyra fogadott, pirosba öltözött szakácsaim...:-))
Azt mondja a "Legnagyobb", hogy sütögetés nélkül nem igazi a karácsonyi készülődés...de szokás szerint besegítettek a kisebbek is a sütésbe:-)) így ez csak egy része a tervezett "kétféle" sütinek...de elfogy, mert mellékletként "csatoltuk" egyes ajándékokhoz, amiket vendégségbe vittünk...megenni nem győzzük:-))
Csak a drága férjem sehogy se érti miért nem tudunk kettőig számolni:-))
( Mellesleg ő a legnagyobb fogyasztónk:-))
Ettük viszont a kukták főztjét:-)) 24-én ebédre...elmerülten és kissé kimerülten:-))
"Középső" pillanatok...:-))
" Legnagyobb" és Balázs pillanatok:-))
"Legkisebb " pillanatok:-))
A szüleimnél a család :-)) apraja nagyja :-))
A fenyőnk fényben és sötétben:-))
A család ajándékozás előtt és közben :-))
a vacsora...2011.12.24.
A nagy családi karácsonyi ebéd... 2011.12.26.
Városunk a karácsonyi ködös estén...
...kívánok neked, és mindenki másnak, szép ünnepeket!
... karácsonyra. Épp ideje már...:-))
Esik a hó, a fenyőt beszerezte a ház ura...az asszonya meg sütögetett ezt-azt, főzött "előrehozott" :-))) töltött káposztát...ajándékokat készített és csomagolt...de azok még nem publikusak:-))))
ide is írhatsz:
sz.marika@invitel.hu
.jpg)
2009.06.19.
