...a hosszan tartó, nagy hidegre való tekintettel. Pontosabban a Középső leányzóra való tekintettel, aki (persze nem egyedül a lányok közül) hiúsági kérdést csinál a sapkaviselésből. Mert ugye legyen az akármilyen divatos, mind árt a "belőtt" frizurának. Na, de ebben a nagy hidegben azért fel kell tenni valami főfedőt, frizura ide, vagy oda... első az egészség.
Pár órás sapka, már úgy értem, hogy pár óra alatt készült még a múlthéten. Akkor frissen egy rossz fotó is követte, amint épp felpróbálja a gazdája...csak nem elég, hogy a kép nem sikerült túl jól, még közben a számítógépem is elromlott (lefagyott!!!, mondják : Ilyen hidegben nem csoda :-))) alaplaphiba...alaplapcsere lesz.
Ez a fotó egy igen megbízható, stabil próbababával készült:-)) fent nevezett gyermekem egyéb elfoglaltságra való hivatkozása végett :-) ...és természetesen ez is távol áll azért a jó képtől.
A sapka mintáját, ha nem felejtem el, utólag majd pótolom, mert a beteg gépen van elmentve.
Kissé naiv volt ez a bejegyzés, miszerint én majd a nyáron folytatom a kardigán kötését, és el is készül, mire szükség lesz rá...:-))))
Pedig az időjárás igen kegyes volt hozzánk, adott hosszan tartó jó időt a befejezéshez...az persze, hogy nincs kész, nem "rajta" múlott.:-))
Mivel nem egy klasszikus szabásvonalú darab lesz, elég nehéz volt visszazökkenni a munkamenetbe...de megtörtént, jelentem, és bőszen készül a csavartmintával is megspékelt jobb eleje:-)) Sok számolást, nagy figyelmet igényel, de halad...lassan, de biztosan:-))
Mert ugye jó munkának idő kell:-)))
Akkor jöjjön egy kép a mostani állapotról...
.jpg "készülő kötött kardigán...")
...kellene már, mielőtt valaki azt hiszi, gasztro-, vagy könyvesbloggá szakosodtam:-))
Nem, egyikre se, csak egyszerűen a nyár ilyen szempontból szinte mindig terméktelen:-)) Ráadásul most egy olyan agytornás jellegű dologgal töltöm a "ráérőmet", aminek sajnos a blogban nem tudok egyelőre nyomát hagyni... az se biztos, hogy később igen...:-)) De majd igyekszem:-))
Lassan az időjárás is úgy alakul, hogy a nem klímás tetőtérébe fel lehet vonulni, és lehet varrogatni...kérés, óhaj és részemről ígéret van bőven...igaz csak a lányoknak... de aztán lassan(???) itt a karácsony, jöhet az ajándékkészítés....
Bár ez meggondolandó, amíg nem tudok mit kezdeni a több szekrénybe, dobozba összegyűjtött kész dolgaimmal...ez tart vissza a csak a cél nélküli varrástól már jó ideje...sokat varrtam tényleg hobbiból, sok mindent kipróbáltam sokkal többet szeretnék még, de előbb-utóbb telítődik vele az ember...és akkor jön az igazán jó ötlet, az ihlet:-)) ha van célunk.
...minden ilyen jellegű munka csökkentett tempóban zajlik a nyáron. Egy biztos pont mindig akad azért, ha mégis kedvem támad valamit ügyködni e téren, mégpedig a kötőtű.
Kardigán lesz, nem sürgős, úgysincs szezonja, mire meg lesz , reméljük elkészül. :-))
...mostanában.
Néha esetleg fényképezek, de a képek nem kerültek még a blogra, mivel javításon volt a számítógépem. Sajnos pont úgy, pont azzal a hibával kaptam vissza, amivel elvittük...úgyhogy majd még lesz, hogy nem lesz gépem. :-(
A varrásból kissé kizökkentettek a sűrű, tavaszi programok, azóta se jött az újabb "ihlet", újabb lendület.
A kötőtűket azért néha kézbe veszem esténként, ennek köszönhetően, az itt majdnem :-))) bemutatott, elméretezett mellényt újrakötöttem.
Napokig vártam egy "próbababára", de más jellegű elfoglaltságra való hivatkozással, mindig csak elodázta a dolgot, így kénytelen voltam nélküle megoldani. Sajnos a kép ez alkalommal se lett sokkal jobb, mint a múltkor, a szín, most másik géppel fényképezve, se az eredeti, ráadásul a csipkeminta is nehezen mutatkozik meg...azért valami csak látszik:-))
A minta innen elérhető.
...már nekem is van ilyenem. :-)) Valahogy mostanában hajlok a rendszerezésre, felújításra. Nyilván a közelgő, vagy már itt járó tavasz teszi... :-))
Varróeszközös pakkokat is sokan készítenek, én meg mindig csak megcsodálom őket, aztán a kézi varráshoz jónekemadobozom címszó alatt, a látvánnyal meg is elégszem. Mivel a varrószobám meg egyúttal mindenes szoba is, nem igazán találom komolyabb beruházás nélkül a helyét a dolgoknak. Meg különösebb értelmét se a pakolásnak, mert az első adandó alkalommal, varráskor úgy szétpakolok, hogy ajjaj. De "ajtó becsuk" nem látja senki se, ha végeztem megint jön egy rendrakás...addig meg ne menjen be senki
Mostanában azért ott is rendszereztem, átrendeztem kicsit az apróságokat, kellékeket: gomb, cipzár, zsinór, szalag stb...na, ilyen átrendezés után szoktam nem megtalálni a dolgokat...
De a kötés az más, azt nem félrevonultan űzöm, mint a varrást, hanem családi körben a nappaliban, és itt azért jobb szeretem, ha helyükön vannak dolgok...
...akkor kezdjük újra...mert nem mindig sikerülnek a dolgaink, és van ami megismételhető...:-))
Nem túl kellemes az utolsó pillanatban szembesülni a ténnyel, hogy a mellény, ami hetek alatt készült, jóval szélesebb lett, mint a gazdája...:-)) Érdekes a minta, mert csak széltében nem adja a méretet, amit várt tőle az ember, hosszában teljesen rendben van.
Hogy miért nem néztem meg korábban, mint a többi rendes kötögető? Csak azért, mert az aljáról indulva készült, egy darabban, egy 80 cm hosszú körkötőtűn, amin nem tudtam megmérni a pontos bőséget...nem tudtam kiteríteni (legközelebb két körkötőtűvel megoldom), de saját kárán tanul az ember...
Most már tudom, hogy hiba volt a megérzésre hagyatkozni, meg a tapasztalatra...ezek is képesek időnként cserbenhagyni az ember lányát. :-))
Így aztán egy röpke félóra alatt gombolyagot varázsoltam a mellényből, nem túl röpke idő alatt újra osztottam-szoroztam, hétvégén pedig újra nekikezdek...:-))
Az a hiba, hogy a szín végképp nem az a képen, ami a valóságban, igazából nem is kék, inkább zöld, a kis csillogó ezüstszálaknak meg nyoma sincs, a minta is alig látszik, szinte már mellékes az előzmények ismeretében:-))
...a próbababámon:-))
A minta innen, némi módosítással...
...reményeim szerint, mellény:-) Feltéve, ha elég lesz a fonalam. Egy darabban kötöm, sehol se lesz összevarrva, fentről, a nyakától kezdtem,...szintén raglán. Ezzel a módszerrel tanulódarab:-))
... is elkészült. Nekünk tetszik:-))
A minta itt található.
...a puha, meleg kötöttek.
A mamuszok mintáját, ötletét itt találtam.
...az első. Amilyen aprócska, olyan csalóka.
Egyrészt egy darabban készült, ha valahol rontottam, bizony sokat kellett visszamenni. Másrészt angol nyelvű leírás alapján próbálkoztam, a csipkemintát is benéztem, :-)) (ezt nem az angol miatt) ebből kifolyólag gondjaim akadtak a raglán fogyasztásnál is, ami alapjában véve nem lenne nehéz, ha pontosan kijött volna... most kötöttem ilyet is először.
Azért azt mondta a megrendelő, a legkisebbik Szabó leány, hogy neki így is tetszik. Ő választotta a fazont és a színt is. Bár a csipkeminta "átírásával" eltér az eredetitől, hordható darab lett ...szerintünk. Amint az ábra mutatja, már tesztelte is:-))
Csakazértis, meg nem adom fel alapon újabb boleró, újabb angol nyelvű leírás alapján, újabb raglán készül, ez viszont nem egy darabban. Már most látom, hogy egyben sokkal könnyebb, és főleg szebb lenne...gyakorolok még a témakörben...
...megint csak a honlapomat, ahol az évek alatt készült ünnepi apróságaim fotóit összegyűjtöttem.
Talán lesz még, aki talál használható ötletet textilből, fonalból, vagy mézeskalácsból készült munkáim között.
Apránként alakulnak már most is az ajándékok, de mivel a mi családunk már telítve van ünnepi díszekkel, meg amúgyis inkább a praktikum hívei vagyunk, nem "karácsonyos" dolgok lesznek ezek, hanem olyan használati tárgyak, amelyek egész évben jól jöhetnek.
Bővebb információval, esetleg fotókkal, csak karácsony után szolgálhatok, mert a falnak is füle, meg manapság már internete is van :-)))
...lett belőle.
Csak egyszerűen egy egészen egyszerű. Aki ért hozzá, az tudja, hogy zoknifonalból készült, ráadásul kétféléből. Azt is elárulom, hogy két különböző (de rokon:-)) boltból származnak. Ja és van gazdája, aki viseli is... nem a szekrény mélyén hever...:-)))
..remélhetőleg hamarosan kiderül.
...Marietta lányomnak.
Egy héttel ezelőtt beadta rá az igényét...néhány leírás összemixeléséből ez sikeredett...biztos jó, mert hordja:-)) Az pedig sapka "ügyben" nagy szó nála...:-))
Végre megint kötögetek, a boutis után gyorsan egy régi maradék fonalfeldolgozáshoz kezdtem, miután egyeztettem a lányaimmal. A helyzet az, hogy a szívem szakad meg a csodás csipkekendőkért, de sajnos úgy fest, nem a mi stílusunk. Jómagam nem tudom "viselni", egy hagyományos csipkemintás sállal még elvagyok, de ezek a csipkecsodák nem illenek hozzám.
Ez a helyzet a lányokkal is. Megmutattam a netről begyűjtött mintákat nekik, a középsőm bevállalta a baktust, de csak egyszerűen...a kicsi még azt sem...reménykedem, hogy talán a nagylány még valamit kikövetel magának, hogy legalább próbára tehessem magam csipkekendő ügyben...
Na, ha olvasod, erre mit lépsz nagylányom? :-)))
És igen, egyetértek azokkal a 3 lányos anyukákkal, (3 nagylányossal), akiknek nincs "modelljük" legalább egy kötött női sál, sapka, bármi... fényképezéséhez.
A nagyon sietős fényképezés meg is hozta eredményét jelen esetben is...
Ez kicsit ciki :-))
...azért mégiscsak évszakváltás van. Egyiket se szeretem, de ezt legkevésbé, nyárból az őszbe... Így meg nagyon nem, ahogy most csinálja.
Az elmúlt hetekben kicsit kevesebbet foglalkoztam, sőt, egyáltalán nem foglalkoztam kreatívkodással. Igazoltan:-)) más irányú elfoglaltságaim miatt, majd azt követően, kisebb epebaj, mostanság meg őszi depressziónak titulált, nagyon kóros lustaság miatt.
A kötelezőkön kívül, tipikusan a semmihez sincs kedvem korszakomat élem, nem először, és tartok tőle, nem is utoljára. De igazából az lehet a gond, hogy elég pörgős napok után, most nincs olyan nagy hajtóerő, meg borul, meg esik, meg...gyerekek ide-oda...
Pedig kaptam én, számomra egy halom kincset, Keresztanyámtól. Nekem óriási ajándék. Valamikor a kötés-horgolás nagymestere volt, aztán átpártolt a hímzésre (azzal még keresni is lehetett felénk) most meg már a szeme sem a régi, úgyhogy a nyár végi lomtalanításkor meglepett engem egy zsák maradék fonallal. Fogalmam sincs honnan tudta, hogy ismét kötögetek, lehet, hogy csak próbálkozott megszabadulni tőle, és ismer már annyira, hogy majdcsakjóleszvalamire alapon, semmit se szoktam visszautasítani. De ennek most kifejezetten örültem, mert az én maradékkészletemet jól feléltem az elmúlt tél óta. Még UFO is van köztük, régi, hagyományos kötőtűvel együtt. A fonalak mindenfélék, minőség, és szín tekintetében is, de használhatóak. Ez a lényeg.
Hogy mikor és mi készül belőle, az még a közelgő tél titka. Meg az enyém:-)))
...pulóver elkészült, de a fényképezését feladom. Ugyanaz a darab, ugyanazzal a géppel fényképezve, kint, bent, gyereken, padlón, mindig más és más színt mutat. Ez közelíti meg leginkább a valóságot, de még ez sem az igazi. A fonal még mindig a sok évvel ezelőtti kötőmániámból maradt ki, neve, márkája nincs, a minősége se a mai csúcs, de ez volt, és egy cseppet se bánom, hogy ez lett belőle. Sőt.:-))
Itt az ihletadó darab, ilyenre volt igény, igyekeztem ennek megfelelni.
Remélem sikerült.
Az igazi tulajdonos majd csak később láthatja "személyesen", kivéve, ha esetleg előbb benéz ide a blogomba.
...lassan, de biztosan. A kötés kivételével, mind évek óta.
A nyár nem a legkreatívabb évszakom, meg amúgyis, megint kicsit "elteltem" vele, velük, minden értelemben. Halomban állnak a kész munkáim, mindenki kapott már mindenfélét, szűkebb-tágabb családban, ismerősök körében. A túl komoly, munkás darabtól nem szívesen válok meg, legalábbis ajándékként:-))) nem.
Gondoltam már, kifogok egy jó napot, lefényképezem a készeket, a "raktáron" lévőket és megmutatom itt a blogon majd egyszer egyben:-)
Gyakorlatilag a foltvarrás iránti lelkesedésem szép fokozatosan alábbhagyni látszik, bár varrnék én, de ma már akkor az igazi, ha van valami célom vele. Mivel üzletasszonynak(is:-)) csapnivaló vagyok, nem viszem, nem adom, nem kínálom, meg ezzel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy mindig az kellene, ami már nincs, és az anyag egyedisége miatt nem is reprodukálható ugyanaz. Ez igazából jó dolog, csak így halmozok ezerrel.
Ráadásul, szépen mondva, a marketingben (is):-) tehetséges, jártas sok fiatal, óriási kínálatot produkál, míg én csak varrok:-))
Ha, meg nem, akkor csak nézegetem a gépen összegyűjtött mintáimat, különös tekintettel a táskákra, és várom, hogy majd valamelyik gyerekem egyszer kér egyet a sok meglévő mellé.-))
Addig meg készülgetnek ezek, lassan, de biztosan:-))
...még mindig a maradékfelhasználás jegyében, a lehetőségeimhez (tehetségemhez:-) képest, a kívánt minta, és faszon szerint, előrelátóan a hűvösebb napokra...
Amikor sok évvel ezelőtt a kötőtűket varrógépre cseréltem, azt mondtam, én soha többé nem fogok kötni... aztán egyszer csak mégis elkezdtem az ősszel újra. Na, de, amikor elkezdtem újra kötni, azt mondtam, hogy horgolni biztos, soha az életben nem fogok. Azzal amúgyis az a gondom, hogy elvileg nem tudok...aztán tessék, ezekkel bíbelődtem a múlthéten esténként. Nem tudom minek, miért, talán csak próbaképpen.
Mire rájöttem, illetve némi illusztrációval rásegítettem magam a rövidpálca mikéntjére, beugrott, hogy első csemetémnek első, általam készített ruhadarabja egy horgolt kiskabát volt. Aztán mindig csak kötöttem. Nyilván akkoriban az volt a divatosabb. Ma meg már szerencsére szinte minden, amit emberi kéz készít.
Ezekkel a virágokkal semmi célom, tervem nincs...igaz a kék,a korábbi bejegyzésben mutatott tunika dísze lett,
a fehérből pedig, kisebb méretben, csatra rögzítve, hajdíszt rendelt Annamari lányom a barátnőjének.
...darab készült el.
Most lehet már arra hivatkozni, hogy a tetőtérben, ahol a "varrodám" van, egyre nagyobb a hőség...ezért inkább a kötést részesítem előnyben, azt bárhol el lehet követni, mobilabb:-)))
.jpg "kötött tunika")
...egy újabb kötött pulóver, most csipkemintával.
.jpg "csipkemintás kötött pulóver")
...előbb utóbb:-))
.jpg "készülő csipkemintás kötött pulóver")
... kell néha. Ez most az. Mint régen, mikor kicsik voltak a lányaim és kötöttem, varrtam nekik, aztán, ha egy darab elkészült megkérdezték: Holnap mehetek benne? És ment(ek) benne:-)))
Kell ennél több a sikerélményhez?
Most így voltunk ezzel a lila pulóverrel, amihez a fonalat a meglévőkből, meg a mintát a netes gyűjteményből a lila pulcsi gazdája választotta. Kb. 12 év kihagyás után egész jól sikerült:-))
Már készül a másik leányzónak egy másik darab, remélhetőleg szintén úgy, ahogy ő szeretné.
.jpg "lila, csavart mintás, kötött pulóver")
...csak valahogy a fényképezést mindig halogattam...ahhoz képest, hogy a második pár "mintás" zoknim, elégedett vagyok vele, de a képpel még mindig nem.
.jpg "csavart mintás kötött zokni")
Már majdnem készen van egy pulcsi háta is, na ez megint egy új dolog a sok évi kihagyás után. Akkoriban egy egyszerű, klasszikus fazon megtette, ma meg ezek a testhez simuló, karcsúsított darabok a menők... naná, hogy a lányaim is megnőttek, felnőttek, ma már ők választanak.
A zoknikötés technikájától tartottam, de azt hiszem a pulóverekkel inkább meggyűlik a bajom...nem könnyű a méretet eltalálni.
Amikor a foltvarrást kezdtem, akkor is írtam egy ilyen jellegű szösszenetet az adott témával kapcsolatban. Hihetetlen, hogy 6 év telt el azóta. És a foltvarrás rejtelmeit bizony nem lehetett ennyi idő alatt se kiismerni, hiszen a téma kimeríthetetlen.
Akárcsak a kötés, ami most megint megihletett, de úgy tűnik elég erősen. Még jó, hogy mielőtt a zoknikötésre szántam magam, kicsit felelevenítettem, begyakoroltam az alapokat az itt lejegyzett UFO-val.
Gyakorlatilag rengeteg kutakodás eredményeként sikerült egy olyan leírást találnom ezen az oldalon, ami alapján, hosszan tartó tanulmányozás után elkezdtem a zoknikötést. Hát mit mondjak, nem egyszerű ennyi tűvel egy kezdő zoknisnak:-)) A férjem volt a tanúja szenvedéseimnek, miszerint sehogy se sikerült összekapcsolnom az utolsó tű szemeit az elsővel...aztán elképesztő sokat szenvedtem, mert mire valami sikerélmény összejött, a laza technikám miatt, meg rutintalanságom, ügyetlenkedésem miatt, hol az egyik tűről, hol a másik tűről csúsztak le a szemek. Felszedni nem mindig sikerült maradéktalanul, olyankor szépen kezdtem újra az egészet. Csak egyszerű sima szemekkel kötöttem, hogy magát a zoknifazont összehozzam. Aztán egyszercsak kezdett alakulni, mikulásra el is készült megcélzott 3 pár. Időben kezdtem :-))) Estlen, bő, szűk, nem hibátlan darabok, de zoknik lettek.
Tanulódarabok voltak, mert sok tapasztalatot szereztem készítésük közben. Na meg az én okos párom, segédeszközt "gyártott" számomra a lecsúszás ellen. Látta, a kínomat, hallotta:-)) gazdag szókincsalkalmazásomat egy-egy lecsúszást követően :-)))
Mutatok itt képet, amin lehet látni a kötőtűkre húzott pici fekete csőszerű darabokat, műanyag valami, akármi, de nekem nagyon jól jöttek...biztos ciki, de ez van...bár lehet, hogy létezik is erre a célra speciális szerkezet, csak én sok évvel le vagyok maradva kötésfelszerelésügyileg. A lényeg, hogy a célnak megfelelt, megfelel és közben törekszem arra is, hogy szorosabban kössek. Mert látom ám a képeken a neten, hogy mennie kell ennek csúszásgátló nélkül is :-))
Amit fejleszteni kell(ett) az a passzé része a zokninak. A kezdősort úgy kötöm, fent a száránál, hogy nem nyúlik ki annyira, hogy kényelmesen bele lehessen bújni a kész zokniba. A passzé engedne, de a kezdősor nem. A kék zokninál nem is egyformán indítottam, az egyiket, ahogy szoktam, a másikat meg nagyobb tűre szedtem kezdéskor. Az utóbbi jobb lett, de nem szép.
.jpg)
( a képeken egy pár sötétkék zokni látható, csak a fényképezőtudományomnak köszönhetően lett belőle ennyi árnyalat:-)
Ennek a zokninak az orr részét másképp fogyasztottam, mint a pirosat, mutatósabb, nekem könnyebb is így, azt még nem tudom praktikusabb-e. Ehhez itt szereztem a tudományt.
Közben folyamatosan keresgéltem a neten a passzéval kapcsolatban, olvastam az olasz kezdésről, csőkötésről.. igazából nem volt ismerős egyik téma sem, nem is tudom egy és ugyanazt jelenti-e a két dolog, nem találtam rá egyértelmű választ. A lényeg, hogy hosszas gyakorlás után segédszálas kezdéssel próbálkoztam, csőkötéssel, igaz csak az első 3 sort kötöttem így, utána a hagyományos 1sima, 1 fordított következett.., a most készülő csavartmintás zokni, már így indult, sokkal rugalmasabbnak a passzérész. Azt még nem tudom, ezzel a módszerrel, hogy lehet 2sima, 2fordítottal passzét készíteni, de majdcsak meglesz az is :-))
Ennél a csavarmintás zokninál meg a mérettel adódtak gondjaim, le kellett bontanom, mert kicsi lett, de másodjára még a kezdés is szebben sikerült, a csavarásokkal is ügyesebben bántam, ezzel sok év óta most próbálkoztam újra..akkoriban jól ment, most rá kellett állni a kéznek.
Van már zoknifonalam, de azt majd csak akkor használom, ha úgy érzem nagyon jól megy a dolog. Addig a régi maradék fonalakat dolgozom fel, nem egy nagy minőség, vékony, három szállal használom...neve sincs...
Ami még a kötéssel kapcsolatban foglalkoztat, megtanulni az angol kifejezéseket, mert rengeteg minta terjeng a neten, sokat le lehet tölteni, jó lenne élni a lehetőségekkel és használni is őket. Ehhez is találtam segítséget itt.
Akkor kötögetek tovább...:-)))
...meg olvasok, de varrni továbbra sem akarózik mostanság. Na meg többet nézek TV-t, amit ugye kötőtűkkel a kézben is lehet.
A kötés még a begyakorlós, visszaszoktatós szakaszban van, fel kell idézni a "kissé" elfelejtett, háttérbe szorított dolgokat a témával kapcsolatban. Egy csipkekötést már kipróbáltam, csak egy sálnyi fonalam volt, hosszát a maradék mennyisége adta. A képen még készülőben volt, azóta már befejeztem. (A kötött holmik fényképezése még külön tudomány.)
Itt találtam. Nagyon jól esett a csipkeminta:-))), persze nekem is van rengeteg, de hihetetlen mennyiségben vannak minták a neten, naná, hogy nem magyarul, igazából "csak" az angol rövidítéseket, szakkifejezéseket kell megtanulni, rajta is vagyok az ügyön. :-)))
Rengeteg videót is megnéztem már kötős témában, és még rengeteget megnéznék.
Azért nekem most a zokni a gyengém. Nagyon szeretném a zoknikötés menetét rutinszerűen megtanulni, hogy utána kedvemre tekerhessem, csavarhassam, csipkézhessem, csíkozhassam. Csoda dolgokat művelnek egyesek, ajánlok néhányat :-) ízelítőül.
Na meg gy kis humort is, ez egy másfajta kötés kezdete:-))... nekem ez sokkal jobban bejön, mint a hagyományos... A csakazértmertúgyszokás dolgokat nem szeretem, ezt meg nagyon tetszik nekem.
Egy másik, hogy ebben a pocsék időben derüljünk még egy kicsit :-) Ez se semmi, csak ki kell várni a lényeget, érdemes :-))
A videókat Annamari lányom vadászta le a YouTube-ról.
ide is írhatsz:
sz.marika@invitel.hu
.jpg)
2009.06.19.
